Skip to content

Cikk: Volt egyszer egy zenekar

2009/07/01

Jelen dokumentum az eredeti cikk betűhív közlése!
A cikk forrása:
http://beatpoprock.fw.hu/kedvencek/syrius/syrius.htm
Szerző: Zoltán János
Megjelent: Ifjúsági Magazin, 1982. január, 10. oldal

Egy letűnt legenda…

Könnyen dobálózunk e legekkel, annak ellenére, hogy az idő nemegyszer bebizonyította már, jöhet egy még jobb. A hazai rocktörténetben azonban volt egy zenekar, melynek hároméves korszakára nyugodtan elmondhatjuk, minden idők egyik legegyénibb világú bandája volt, s ez a Syrius. Sajnos, csupán három évig dolgozhattak, mivel míg külföldön jelentős eredményeket értek el, idehaza mindössze egy nagylemezük készült el.

A Syrius története 1962-ben, tehát a hazai beatet megelőző szirupos tánczenei közegben született meg. Az első formáció öttagú volt; Fehér Lajos dob, Molnár Ákos orgona, Varga Dénes basszusgitár, Rákosi László ritmusgitár és a zenekart alapító, a fúvós hangszereken játszó Baronits Zsolt. A későbbi fiatal beatcsoportokkal ellentétben a Syriusban meglehetősen magas – 25 év – volt az átlagéletkor, zenéjükben is “öregesek” voltak, hiszen a melodikus tánczenét választották stílusuknak. Az 1964-es hazai beat betörésekor is csak úgy tudtak fennmaradni, hogy saját számokat játszottak szinte minden stílusban. 1966-ban érték el első jelentősebb sikerüket, az akkoriban valóban újnak és eredetinek számító pol-beat műfajban, a Fekete patkány című számuk első helyezést ért el az akkori pol-beat fesztiválon. A siker nyomán megkapták első külföldi meghívásukat. a IX. világifjúsági találkozóra, melyet Lengyelországban rendeztek meg. A következő évben, 67-ben is aratott a Syrius, ötödik helyezést értek el a Magyar Ifjúság beatversenyén, mely helyezés igen komolynak számított az Illés, Omega, Metró, Liversing mögött. Sikerdaluk címe a Tranzisztori volt, mellyel harmadik helyezést értek el a Magyar Televízió és a Rádió második Táncdalfesztiválján. A Tranzisztori egyik szerzője egy új tag volt, az énekes-orgonista Pápay Faragó László, kinek belépésével csak megerősödött a beattel ellentétes slágergyártók nem kis száma. A slágergyártók szokásos évi seregszemléjén a következő – 1968-as – Táncdalfesztivál döntőjében is ott volt a Syrius, a Hogyan mulat egy beates magyar úr című számukkal. 1969-re már kilenc kislemezük jelent meg, a fesztiválszámok mellett olyan dalokkal, mint a Meg kell tőled szökni, Beatballada stb. Külföldre is rendszeresen jártak, többször voltak már Lengyelországban, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban, ahol az önálló programok mellett Ambrus Kyri és Poór Péter műsorát is kísérték. 1970-ben rövid idő alatt számtalan személycserét bonyolítanak le. Míg végül is Baronits Zsolt egyedül marad, s olyan zenészeket hív a Syriusba, kiket a későbbiek során nem egy cikk szuperegyüttesként emleget. A dobos Veszelinov András az Atlantiszból. Pataki László orgonista az első magyar underground csapatból, a Liversingből, Orszánczky Miklós basszusgitáros az új Rákfogóból jött a Syriusba. Az együttes első számú sztárja a fuvolán és tenorszaxofonon játszó RáduIy Mihály volt a Pege együttesből. Ráduly miután Pege Aladár kvartettjével megnyerte a Magyar Rádió 1970-es jazzversenyét, elvitte a legjobb szólista díját is a Montreux-i jazzfesztiválon. Teljesítménye elismeréseképpen egyéves ösztöndíjat kapott a bostoni Berklee School of Musicban.

1970 februárjában mutatkoztak be a Csanádi utcai jazzklubban, ahova csak hatvan zenetársukat hívták meg. A koncerten kiderült, csodálatos új hang született, a hazai rockéletben eddig még nem hallott jazzrock formáció alakult. A Syriust sajnos a műfaj vezetői úgy könyvelték el, mint újabb jazzegyüttest, a hivatalos vélemény s az e mögött húzódó hozzáállás, a támogatás hiánya nagymértékben hozzájárult az együttes három évvel későbbi szétválásához.

Már a megalakulás évében egyre nagyobb lett a Syrius-koncertlátogatók száma, klubjaikban a Metróban, a Ganz-MÁVAG-ban, de főképp a Bercsényi utcában egy-egy koncert alkalmával sokan kint rekedtek. Nyáron a dunai hajón játszottak, ahol is minden koncert után rendszeressé vált a jam-session, s ezekkel az igen magas szintű bulikkal még csak növelték a Syrius népszerűségét. Ausztráliába Charlie Fischer producer meghívására mentek, s a hazai rock történetében először óriási karriert futottak be külföldön, az év végére a Syrius lett Ausztrália első számú zenekara. A listákon olyan nevekkel vették fel a versenyt, mint a Stones, Kinks, Free. Pataki László és Orszánczky Miklós szerzeményeit ausztrál együttesek tűzték műsorukra. Még egy fokmérő a kinti sikerekről; P. Scultrone, az egyik legnevesebb modern zeneszerző a sydneyi opera megnyitóműsorára komponált művét a Syriusra akarta bízni, sajnos az 1973-as visszahívásból nem lett semmi. Egy később. de már nem ebben a felállásban készült lemez, a Széttört álmok zenéje is ebben az időben készült, amire Camberrában egy balettet írtak, s óriási sikerrel be is mutattak. A külföldi út után a hazai rockosabb igények miatt egy gitárossal bővült a Syrius, a választás Tátrai Tiborra esett. A szakma is igen nagyra értékelte az együttest, az év végi az Ifjúsági Magazin által meghirdetett szakmai szuperegyüttesben három Syriuszenészt Patakit, Rádulyt és Orszánczkyt szavazták be. Az 1973-as évben két fesztiválon is részt vett a most már hattagú Syrius, első díjat nyertek a ljubljanai jazzfesztiválon, a második nem versenyjellegű fesztivál, inkább seregszemle volt. A magyar rocktörténet első, eddig egyben utolsó rockfesztiválján, a miskolci DVTK-stadionban léptek fel, óriási sikerrel. A közönségsiker mellett azonban hiába várták a tv, a rádió (mindössze két rádiófelvételük az Ébredj, álmodj és a Hamlet készült) a lemezgyár ajánlatait, ezek elmaradtak.

1973 végén már nem volt Syrius, s ebben személyes ügyek is szerepet játszottak. Ráduly és Orszánczky egyre többet lépett fel a Rákfogó együttessel, de Orszánczkyt hívták vissza Ausztráliába is, ő már csak az engedélyekre várt, így végleg kilépett a zenekarból. (1979-ben meg is kapta az engedélyt, és Jackie Orszánczky Bermoioda néven alapított egy instrumentális zenét játszó öttagú együttest.)

A nyár folyamán Ráduly is elhagyta az együttest, Franciaországban, majd Amerikában telepedett le.

A sorozatos kudarc után Baronits újjászervezi a csapatot, de az állandósult tagcserék és a populáris stílusokhoz való nagymértékű közeledés miatt, a Syrius körüli legenda végleg szertefoszlott. Baronits oldalán maradt három zenész közül Veszelinov Andrást 1976-ban Brunner Győző váltotta fel, Tátrai Tibor a második lemez (Széttört álmok) után az Olympia zenésze lett. Pataki László az 1977-es Metronóm után végleg elhagyta a Syriust.

Reklámok
No comments yet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: