Skip to content

Interjú: Egy buli erejéig?

2009/07/01

Jelen dokumentum az eredeti cikk betűhív közlése!
A cikk forrása:
http://www.hetivalasz.hu/cikk/0109/728
Szerző: Fóth Miklós
Megjelent: Heti válasz, 1. évfolyam 22. szám, 2001.09.07.

Huszonnyolc év után először lép újra színpadra szeptember 7-én a Syrius együttes. A koncertről a legendás csapatból az Ausztráliában élő Orszáczky “Jackie” Miklós énekes-basszusgitárost kérdeztük, aki bár gyakran látogat Magyarországra, a régi zenekari tagok közül az együttes megszűnése óta csak Tátrai Tiborral játszott együtt.

A Syriustól 1973-ban vett búcsút, csakúgy, mint Ráduly Mihály. Mikor jutott eszükbe, hogy újra összehozzák a zenekart?
Már évek óta rágták a fülünket a különböző menedzserek, főleg a mi nemzedékünkből vagy az azt követő korosztályból, hogy álljunk össze legalább egy buli erejéig. De a Syriust nem lehet csak úgy hirtelen “összerakni” és az ötletből üzleti vállalkozást csinálni. A másik, hogy a zenénk befogadásához idő kell, nem biztos, hogy első hallásra befogadják, megszeretik a mai fiatalok. Amikor vége lett, sokáig én sem tudtam Syriust hallgatni, aztán egyszer újra fölraktam egy lemezt, s rájöttem, milyen jó is volt ez a zenekar! Egyszer tehát össze kell jönni megint együtt zenélni, mert lehet, hogy még átgondoljuk a jövőt…

Lát esélyt a folytatásra?
Beszélgettünk róla. Majd meglátjuk a koncert után.

Milyen volt a régi Syrius-számokkal való találkozás?

A lemeztársaságok azt sulykolják az együtteseknek, hogy saját számokat írjanak, mert akkor nemcsak a lemez után járó összegeket lehet bezsebelni, hanem később a jogdíjakat is. Ha a saját szám sikeres, akkor sokkal nagyobb a haszon. Én viszont azt gondolom, hogy ha egy zenemű jó, akkor mindegy, hogy harminc- vagy háromszázharminc éves. A mieink jó számok, s ma is éppen olyan öröm játszani őket, mint annak idején.

A ’90-es évek elején, amikor először kezdték újra pedzegetni a Syrius nevét, tartotta a kapcsolatot a többiekkel?
Futólag igen. Amikor New Yorkban voltam, megkerestem Ráduly Misit, amikor Bécsben jártam, akkor Pataki Lászlót, itthon pedig felhívtam Baronits Zsoltot, és Veszelinov Andrással is találkoztam.

A próbákon érezhető volt-e valami a régi hangulatból?
Amikor elkezdtük a próbákat, és Misi belefújt a fuvolába, olyan érzésem volt, mintha le se rakta volna soha! Ez olyan, mint a biciklizés: ha egyszer benned van, akkor nem lehet elfelejteni. De olyan is, mint a korcsolya: ha nem korcsolyáztál tíz évig, biztos, hogy rögtön elesel, de utána csak öt perc kell, és biztosan mozogsz a jégen.

Baronits Zsolt három évvel ezelőtt meghalt. Ki fogja őt helyettesíteni?
Velünk lesz Tátrai Tibor, aki később került a zenekarba, illetve felvettünk még két fiatal szaxofonost. Bemutatjuk Tátraival közösen készített új lemezünket. Ez lesz a műsor egyik része. A régi bandából Ráduly főként fuvolázni fog, de időnként egy elektromos szaxofont is megszólaltat.

A hangszerelés az eredeti lesz?
Akik eljönnek a koncertre, azt szeretnék hallani, ami a Syrius volt. Nincs értelme, hogy áthangszereljük a számokat, dobgépeket vagy egyéb kiegészítőket használjunk.

Vajon kiknek fognak játszani? A régi közönségnek vagy inkább a mai fiataloknak?
Erről az itthoniakat kellene megkérdezni. Nemrég Sydneyben járt az Animals. Elmentem a koncertjére. Közel ötszáz személyes klubban játszottak, ahol én voltam a legfiatalabb… – legalábbis kinézetre. Mi is rétegzenét játszottunk, de remélem, hogy a mai fiatalok között is vannak, akiket érdekel a Syrius.

Fel lehet rázni a fiatalokat igényes zenével?
Ausztráliában a bulijaimra az öregebbek mellett az ifjabb korosztály is eljár. Nem az a kérdés, hogy kikhez tudok szólni, hanem az, hogy a fiatalság kíváncsi-e rám. Sokan vannak, akik azelőtt nem is hallottak a Syriusról, aztán egyszer csak elkezdték kutatni. Ilyenek például azok a zenészek, akikkel dolgozom. Ausztráliában a boltokban persze már nincs Syrius-lemez, két éve vittem ki utoljára ötven darabot. Örülünk, hogy sokan külföldről is hazajönnek a koncertre, amit a Magyar Televízió felvesz.

Milyennek látja a magyar könnyűzenei életet? Melyek a problémák?
A nyugat-európai országokban – talán a gyakorlatnak köszönhetően – ma már jóval erősebb az ellenállás a fogyasztói szemlélettel szemben, mint Magyarországon. A magyar könnyűzenei életben pillanatnyilag nincs olyan zenekar, amelyre azt lehetne mondani, hogy grandiózus alkotásai volnának. A mai populáris zene máshonnan ered, s nem a magyar kultúrán alapszik. Hiányzik belőle a népzenéből fakadó erő.

Reklámok
No comments yet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: